A kolozsvári Művészeti Intézet kerámia tanszékén folytatott tanulmányai befejezése után a művész megkérdőjelezte a tárgy státuszát mint a művészi tevékenység célját. Az aukción szereplő műtárgyakban a humoros, karikaturisztikus nyelvezet az, amely aláássa a szobrászat klasszikus műfajainak érvényességét, legyen szó akár a lovasszoborról vagy a porcelán nippről. Ezeknek a tárgyaknak, még ha kritikusak is, megvan a maguk szépsége. Előzményei a művész úgynevezett tárgyhipotéziseinek, amelyekben az alkotást konceptuálisan is újrafogalmazza, s eszerint nem csupán az artefaktum, hanem a teljesfolyamat a művészet.

(Székely Sebestyén György)